Az ún. vörösvértestek szállítják az oxigént a sejtjeinkhez, amelyet a tüdőben vesznek fel. Mindezt egy hemoglobin nevű alkotóelem segítségével teszik, mely vasat tartalmaz. A vashiány zavart okoz a hemoglobin és később a vörösvértestek képzésében, így ezek nem tudják ellátni megfelelően a feladatukat.
A vas ezen kívül alkotóeleme több enzimnek (melyek különböző folyamatokat segítenek a testünkben) és az izmok oxigénraktárának, a mioglobinnak is.
Vashiány esetén, főként az agy és az izmok oxigénhiánya következtében jelentkezik koncentrációzavar, fáradékonyság, gyengeség. Az agyi központok oxigénhiányt észlelnek, csak sajnos nem tudják megállapítani a probléma forrását. A szívet kezdik el ingerelni azzal a céllal, hogy pumpáljon több vért, és ezzel próbálja meg pótolni a hiányt. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a szívnek gyorsabban kell vernie. Ezt észlelheti a beteg szívdobogásérzésként, ill. magas pulzust mutathat a mérőkészülék. Ha a szív egyébként is beteg ─ például szívelégtelenség esetén –, ez nagyon nagy leterhelést jelenthet az egyébként is gyenge szervre.
A fentieken kívül előfordulhat még terhelésre jelentkező nehézlégzés, sápadtság, száraz bőr, hajhullás, körömelváltozások, szájnyálkahártyán sárgás vagy szürkésfehér fekély is, nyugtalan láb, szokatlan ízek kívánása (pl. jégkocka, föld).
A vashiányos állapotnak különböző okai lehetnek:
csökkent bevitel főként vegetáriánusoknál, csecsemőknél vagy gyereknél figyelhető meg.
Az is megtörténhet, hogy a vas felvételre kerül, de nem tud a gyomor-bél rendszerben felszívódni, mert annak valamilyen zavara áll fenn (pl. a gyomor egy részét eltávolították, általános felszívódási zavar, krónikus gyulladásos bélbetegségek, lisztérzékenység).
Gyakran a megnövekedett igénnyel nem tud a vasellátás lépést tartani: növekedés esetén, a terhességben nem csak az anya szükségleteit kell kielégíteni, hanem a magzatét is. Ezen kívül a szoptatás és sportolói teljesítmény is olyan állapotok, ahol az embernek nagyobb mennyiségű oxigénre, így vasra lehet szüksége.
És végül nem utolsósorban az is előfordulhat, hogy az előbbiek közül minden funkció ép, de valahol elveszítjük a vasat, így az nem tud felhasználódni vagy a raktárakban tárolódni. A vasvesztés vérvesztés útján történik. Ennek egyik típusos esete, amikor egy nőnek nagyon bő és erős menstruációs ciklusai vannak. Apró mikrovérzéseket okozhatnak véralvadásgátlók is. De szivároghat vér egy vérző fekélyből, tumor környezetéből is, és természetesen balesetek vagy műtéti eljárások is vezethetnek érsérüléshez, ezáltal jelentős vérveszteséghez.
Speciális esete a vashiányos vérszegénységnek, amikor a vasraktárak tele vannak, de nem hozzáférhetőek. Ez a jelenség fordul elő gyulladásban, fertőzésben, tumoroknál, amit egy orvos a beteg laborlelete alapján el tud különíteni a valódi vashiánytól.
A vashiány diagnózisát laboradatok alapján mindig az orvos állítja fel, és a tünetek jelenlétében indítja el a kezelést. Felszívódási zavar esetén nem a tablettás kezelést választjuk, hanem infúzió útján juttatjuk be a vasat a szervezetbe.
Dr. Deák Éva PhD
Forrás:
Gerd Herold und Mitarbeiter: Innere medizin 2022, Gerd Herold, Köln
https://www.geogebra.org/m/GoVT0bPO#material/Th4O3rk0