Egy antibiotikumkúra receptköteles, és az orvosok is hosszas mérlegelés és biztos diagnózis tudatában, vagy többszöri sikertelen tüneti terápia után vezetik be.
Ennek egyik oka, hogy az indokolatlan antibiotikumos kezelések ahhoz vezetnek, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak a gyógyszerek szemben, melyek így a következő alkalommal már nem lesznek bevethetőek.
Az antibiotikumkúrák egy másik mellékhatása lehet, hogy ezek a gyógyszerek a bélben található hasznos baktériumokat is kiirtják, és így el tudnak szaporodni a káros baktériumok (pl. az ún. Clostridium difficile nevű baktériumtörzs), amelyek hasmenéssel járó, fertőző betegséget okoznak.
A betegség lefolyása az enyhe formától egészen a súlyosig (lázas, masszív nyákos-véres hasmenés) lehetséges komplikációkkal ( bélelzáródás, bélfalrepedés) tarka képet mutat.
A lappangási időt figyelembe véve általában az elmúlt három hónapban bevett antibiotikumok számatanak rizikótényezőknek. Mindemellett hajlamosító tényező lehet az idős kor, az immunrendszer veleszületett vagy szerzett (immunrendszert gyengítő terápiák, pl. kemoterápia) valamilyen szintű hiánya.
A betegség fertőző, ezért a beteget el kell különíteni. Terjedése a széklettel történik, de a baktérium a légkörben is képes életben maradni.
A diagnózis felállítása a tünetek jelenléte esetén a baktérium és annak méreganyagainak székletből történő kimutatásával történik.
A betegség szerencsére kezelhető, ezért fontos az időben történő felismerés. A kezelés a Clostridium difficile nevű baktériumtörzs elleni antibiotikumos kúra.
Többek között tehát ezért is fontos, hogy antibiotikumot csak orvosi javaslatra kezdjünk el szedni.
Nem minden fertőzés igényel (pl. vírus, gomba) antibiotikumos terápiát, és nem mindegy, hogy milyen betegségre milyen antibiotikumot szedünk. A fent említett betegség megelőzésében segíthet az antibiotikum mellé szedett probiotikum, mely a bélflóra helyreállítását támogatja.
Dr. Deák Éva PhD