Trombózis alatt a vér, általában egy ponton történő, éren belüli, kóros megalvadását értjük. Ennek a folyamatnak a végeredménye egy vérrög, ún. trombus, ami az érfalhoz tapad, szűkítve ezzel az ér átmérőjét. Ez a véráramlás akadályozottságához vagy esetleg az ér esetleges teljes elzáródásához vezet.
Forrás: https://www.zentrum-der-gesundheit.de/krankheiten/herz-kreislauf-erkrankungen/weitere-herz-kreislauferkrankungen/thrombose/gettyimages.de/libre de droit
Ha ez verőerekben (artériákban) történik, akkor az ér által ellátott szerv funkciózavara következik be. Ezt látjuk pl. szívinfarktus esetén, amikor a szívet ellátó erekben egy trombus következtében egy adott szívterület nem kap megfelelő vérellátást és ezért elhalnak a szívizomsejtek, ami a szív pumpafunkciójának a beszűküléséhez vezethet. Ugyanez történhet az agyban gutaütés esetén.
Trombózis előfordulhat a visszerekben is, mind a felületesen és a mélyen futókban egyaránt. Az esetek 90%-ban mélyvénás trombózist az alsó végtagokban és a medence vénáiban tapasztalunk. Sokkal kisebb eséllyel ugyan, de a karok mélyvénás trombózisa is megfigyelhető.
A kóros vérrög kialakulásához három tényező járul hozzá: az érfal sérülése, a véráramlás vagy a vér összetételének megváltozása. A következő állapotokban, betegségekben számolhatunk ezen faktorok jelenlétével, melyek így trombózisra hajlamosítanak (teljesség igénye nélkül): immobilizáció (tartós ágyban fekvés, de akár hosszú autóút/repülűút), kövérség, teljes testet érintő fertőzések, tumor, fogamzásgátló használata különösen dohányzással kombinálva, 60 év feletti életkor, terhesség és 6 héttel a szülés után, májcirrhózis (májsorvadás, a máj által termelt alvadási faktorok hiánya miatt), alvadási faktorok velezsüketett hiánya, korábbi trombózis/tüdőembólia stb.
A műtéti eljárások is – a műtét típusától függően különböző mértékben – növelik a trombózis kockázatát, ami viszont jelentősen csökkenthető véralvadásgátló használatával. A véralvadásgátló szedésének szükségességét, dózisát, idejét mindenképpen az operáló orvos állapítja meg.
A következő esetekben genetikai hajlamra is gondolni kell: visszzatérő trombózisok, fiatal korban fellépő vérrög, családban gyakori a trombózis megjelenése a korábbi generációkban, a vérrög szokatlan helyen jelentkezik. Ilyenkor egy további kivizsgálás szükséges. A mélyvénás trombózisban szenvedő beteg nehéznek/feszülőnek érzi a lábát, húzó fájdalomról, izomlázról számol be általában a lábikra, térdhajlat esteleg a lágyék területén. A panaszok vízszintes helyzetben, azaz pihenésre csökkenek. Az alsó végtag felduzzadt és duzzadtabb, mint a másik, színe kékes-lilás, bőre fénylő, jól láthatóak a felszíni vénák. Tapintása forró/meleg is lehet, nyomásérzékeny, a vádli megszorítása fájdalmat vált ki.
Forrás: https://www.dr-holtzmann.de/thrombose/
Mivel a visszerek a szervek felől szállítják a vért a szívbe, majd a szíven keresztül a tüdő felé, a mélyvénás trombózis legnagyobb kockázata az, hogy egy apró vérrög leszakad (embólia) és elakad a tüdő ereiben, ezzel tüdőembóliát okozva. Ekkor a beteg hirtelen fellépő légszomjat érez, különösen terhelésre, magas a pulzusa, mellkasi fájdalom, félelem, szorongás kerítheti hatalmába. Ezen kívül köhögést (esetleg véres köpet) és verejtékezét jelezhet.
A mélyvénás trombózis másik szövődménye lehet az ún. poszttrombotikus (trombózis utáni) szindróma a vénás vérelfolyás elégtelenséggével, ami később lábszárfekélyeket is eredményezhet.
A trombózis időben történő felismerése nagyon fontos. A korán megkezdett terápia nagyon hatékonyan megelőzheti a legfontosabb szövődményt, a tüdőembóliát, ami kezelés nélkül akár azonnali vagy rövid időn belül bekövetkező halálhoz vezethet, ha az embólia a tüdőt ellátó nagyereket érinti.
A kezelés célja a szövődmények megelőzése, a trombus feloldása és ezzel az ér átjárhatóságának elérése. A gyógyszeres kezelés véralvadásgátló gyógyszerekkel történik, melyek kisebb dózisban adagolva a vérrög kialakulásának megelőzését szolgálják arra hajlamosító helyzetekben (pl. műtét), nagyobb dózisban pedig a már kialakult trombózis kezelésére alkalmazandók. A vénás visszaáramlás segítésére kompressziós harisnyát használunk. Ha valakinek egyidejűleg székrekedése is van fontos a székletlazító használata, mert egy erősebb hasprés a trombus leszakadásához, embóliához vezethet.
Ha a trombus életveszélyes állapotot idéz elő, akkor azonban azonnal fel kell azt oldani. Ezt folyamatot nevezzük lízisnek (oldás), ami mindenképpen kórházi körülmények között történik. A trombus eltávolítása esetenként műtéti eljárással is történhet.
Dr. Deák Éva PhD
Forrás: Gerd Herold és munkatársai: Belgyógyászat 2017, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest
