Magas vérnyomásról beszélünk – felnőtt esetében – az orvosi rendelőben mért 140/90 Hgmm-vérnyomásértéktől, illetve otthon mért ≥135/85 Hgmm-értékek esetén.
A magasvérnyomás-betegségnek (artériás hipertónia) különböző stádiumai vannak:
Kategória | Szisztolés érték (Hgmm) | Diasztolés érték (Hgmm) | |
optimális | <120 | és | <80 |
normális | 120-129 | és/vagy | 80-84 |
magas-normális | 130-139 | és/vagy | 85-89 |
hipertónia 1. fokozat | 140-159 | és/vagy | 90-99 |
hipertónia 2. fokozat | 160-179 | és/vagy | 100-109 |
hipertónia 3. fokozat | ≥180 | és/vagy | >110 |
izolált szisztolés hipertónia | ≥140 | és | <90 |
Formái
Esszenciális hipertónia (a betegek 90%-a): ún. elsődleges magasvérnyomás-betegség, melynek hátterében nem áll másik kórkép.
Erre a betegségre hajlamosít a túlsúly, fokozott alkoholfogyasztás, fokozott konyhasóbevitel, stressz, dohányzás, mozgáshiány, növekvő életkor, csökkent kálium- vagy kálciumfelvétel, inzulinrezisztencia (a sejtek csökkent reakciókészsége az inzulinra).
Szekunder (másodlagos) hipertónia (betegek 10%-a): bizonyos alapbetegségek következtében alakul ki a magasvérnyomás-betegség. Pl. hormonális eltérések, érelváltozások, vesebetegségek, terhesség, gyógyszerek stb.
A két formát azért fontos elkülöníteni, mert a második esetében először az alapbetegséget kell kezelni (ha lehet), és utána várható csak a vérnyomás normalizálódása.
Különleges formák:
Fehérköpeny hipertónia: a betegnek csak az orvosnál mért vérnyomásértékei magasak, az otthon mért értékek a normális tartományban vannak. Itt feltételezhetően az játszik szerepet, hogy a
betegek izgulnak az orvosi rendelőben, és ez pszichés stressz okozza a magas értékeket.
Izolált ambuláns hipertónia (maszkírozott hipertónia): az orvosnál mért értékek normálisak, viszont otthon magas értékeket mér a beteg.
Tünetek
Nem véletlenül csendes gyilkosnak is nevezik ezt a betegséget, hiszen az esetek többségében sokáig egyáltalán nem okoz panaszokat. Fontos azonban tudni, hogy a betegség már ebben a fázisban is károsít fontos szerveket. Sajnos, a betegek 30%-a nem tud a betegségéről, az ismert
hipertóniások 50%-a pedig nincs vagy nem megfelelően van kezelve. Gyakran csak a szövődmények kapcsán derül fény a betegségre.
A következő tünetek jelentkezhetnek rendellenes vérnyomásértékek következtében: kora reggeli fejfájás, amely az ágy végének megemelésével javul, szédülés, fülzúgás, idegesség, szegycsont mögötti fájdalom, szívdobogás, vasomotor-instabilitás (keringés instabilitása), orrvérzés, terhelésre légszomj, éjszakai hipertónia esetén pedig alvászavarok.
Diagnózis:
A betegség megállapításához a vérnyomásmérés a következőképpen kell történjen: két nap egymás után, 3 különböző időponban nyugalomban, a helyes vérnyomásmérés szabályait betartva. A korrekt méréshez hozzátartozik, hogy mindkét karon mérjük a vérnyomást, és a pulzust is számoljuk.
A leghitelesebb képet egy 24 órás vérnyomásmérés során kapjuk, melynek során a beteg kap egy mobil vérnyomásmérő készüléket és egy hozzá tartozó mandzsettát. A gép a nap folyamán többször (éjszaka is) felpumpálja a mandzsettát és megméri a vérnyomást. A készülék tárolja az adatokat, melyeket az orvos utólag elemez. Normális esetben az éjszakai értékek alacsonyabbak. Ez a vizsgálat alkalmasabb az egyszeri vérnyomásméréseknél szekunder hipertónia szűrésére, szövődmények becslésére, ugyanis az éjszakai vérnyomásesés ezekben az esetekben elmaradhat.
A magasvérnyomás-betegség diagnózisának felállítása után az orvos megállapítja a súlyossági fokot, különböző vizsgálatok segítségével a lehetséges szervkárosodásokat, szövődményeket felméri. A súlyossági fok és a vizsgálati eredmények ismeretében az orvos egy tízéves szív-érrendszeri rizikóbecslést állíthat fel. Ha felmerül a másodlagos vérnyomásbetegség gyanúja, a megfelelő diagnosztikus vizsgálatokat el kell végezni. Szintén lényeges az egyéb, szív- és érrendszeri rizikófaktorok kiszűrése (pl. emelkedett vérzsír- és vércukorszint).
Szövődmények
Érrendszer: a magas nyomás az erek folyamatos károsodását idézi elő. A hipertóniások többségében felgyorsult érelmeszesedés figyelhető meg, ami leginkább a szemfenéken követhető.
Szem: a szemfenék vizsgálatával könnyen tudjuk az erek állapotát követni anélkül, hogy felnyitnánk a testet. A szemfenék erei mutatják, hogy hol tart a magas vérnyomás okozta érkárosodás a szervezetünkben. Az emelkedett vérnyomás okozta elváltozások nagyon ritkán vezetnek jelentős látásromláshoz, inkább az általános tünetek dominálnak, mint fejfájás, szédülés, kettős látás stb. Látásromlásról az előrehaladott stádiumokban és a komplikációk megjelenésekor panaszkodnak a betegek. A betegség lefolyása felgyorsulhat, lassulhat, ha a vérnyomásértékek a normál tartományban vannak, akkor még javulhat is.
Szív: a szívkárosodások vezetnek a magasvérnyomással küszködők halálához az esetek 2/3-ban. A magas vérnyomás terhet ró a szívre, ugyanis ilyenkor a szívnek nagyobb nyomással szemben kell kipumpálnia a vért a főverőérbe, mint egyébként. A szív először megpróbál alkalmazkodni az új
helyzethez. Ez úgy nyilvánul meg, hogy vastagabb izomzattal próbál nagyobb erőt kifejteni és így a szükséges vérmennyiséget kipumpálni. Ez a szívmegnagyobbodás azonban zavarja a szívellazulást, majd később a hatékony összehúzódást is. A szívet ellátó erek, az ún. koszorúerek is sérülhetnek, ezáltal pedig romlik a szív vérellátása. Ennek következményei lehetnek a szívinfarktus, visszatérő mellkasi fájdalom, szívritmuszavar, hirtelen szívhalál és a bal szívfél elégtelensége.
Agy: az erek károsodása miatt romlik az agy vérellátása vagy konkrétan bevérzik az agy. A hipertóniások között 15%-ban ez a halálok.
Akut (hirtelen fellépő) hipertenzív encehalopathia (agyi károsodás): hirtelen vérnyomáskiugrás következtében fellépő zavar az agy működésében. A betegség először fejfájáshoz vezet (leginkább elöl), majd nyugtalanság, zavartság, tájékozatlanság, görcsrohamok, tudatzavar jelentkezik.
Vese: vesekárosodás vesefunkció-romlással.
Terápia
Életmódváltással az enyhe hipertónia (súlyossági fok I) 25 %-ban normalizálható. Súlyosabb esetben, illetve ha az életmódváltás nem vezetett eredményhez, gyógyszeres kezelés indokolt. A kezelés egy gyógyszerrel kezdődik, majd az idő előrehaladtával a betegség romlásával kettő, illetve három gyógyszerre is szükség lehet. A gyógyszer típusát feltétlenül az orvosnak kell kiválasztania, mert ezt össze kell egyeztetni a beteg paramétereivel és betegségeivel. Ezért másnak felírt vérnyomáscsökkentő gyógyszert semmi esetre se kezdjünk el szedni!
A beteg paraméterei, betegségei a célértéket is meghatározzák, vagyis azt, hogy milyen értékre szeretnénk a vérnyomást beállítani. Ennek eldöntése mindig orvosi feladat. Például cukorbetegség vagy krónikus (hosszú távon fennálló) vesebetegség esetén az elérni kívánt nyugalmi vérnyomás
<130/80 Hgmm.
Az orvos átnézheti még a beteg szedett gyógyszereit. Ha esetleg az adott gyógyszerek közül valamelyik vérnyomásemelő hatású, lehetőség szerint le kell állítani.
Amit a beteg megtehet önmagáért
- A testsúly normalizálása vérnyomáscsökkentő hatású
- Sószegény étrend: maximum 6g só naponta. Ezt persze nehéz a hétköznapokban mérni. Egy következő cikkünk szól majd arról, hogyan lehet ezt megközelítően becsülni. De ha kerüljük a sós ételeket, és nem sózzuk az ételeinket extrém mértékben, már sokat léptünk előre. A hipertóniások harmada sóra érzékeny, és sószegény diétára vérnyomáscsökkenéssel reagál.
- Dohányzás elhagyása
- Kávémennyiség csökkentése
- Alkoholfogyasztás csökkentése
- Stressz levezetése hobbival, sporttal, zenével, beszélgetéssel…
- Sport: rendszeres feszes gyaloglás a szívinfarktus kockázatát 50%-kal, a vérnyomást 13/8 Hgmm-rel csökkenti.
- Meleg fürdő, szaunázás (hideg fürdő nélkül, mert az emeli a vérnyomást)
Ami sajnos gyakori probléma
A legrosszabb, amit valaki tehet, hogy homokba dugja a fejét, és nem vesz tudomást az emelkedett értékekről. Mivel sokáig nem jelentkeznek tünetek, a betegnek nem kell a betegségével szembesülnie, viszont később a szövődményekkel sajnos igen.
A szövődmények megelőzése a következő megfontolásból is fontos: sajnos egyre több a daganatos beteg a faluban is, valamint ország- és világszerte. A daganatos betegség mai napig leghatásosabb módja a daganatos szövet sebészi kivágása. A műtéthez azonban altatás kell, ha pedig valaki a szív-
érrendszeri betegségei miatt nem altatható, akkor sajnos a másik betegséget sem tudjuk kezelni.
A daganatos betegségen kívül más betegségeket is említhettem volna, melyeknél operáció szükséges. A beteg szív-érrendszeri állapota minden esetben felmérésre kerül műtét előtt.
A másik visszatérő probléma (ami miatt sok beteg kerül kórházba), hogy a gyógyszer hatására normalizálódott értékek megnyugtatják a beteget, és úgy ítéli meg, hogy ha a vérnyomás újra normális lett, nincs már szükség a gyógyszerre, és elhagyja azt. Ez sajnos nincs így. A normalizálódott vérnyomást a gyógyszer tartja fenn. Ha elhagyjuk, a vérnyomásértékek újra
magasak lesznek. Előfordulhat persze, hogy valaki gyógyszert szed, és ezzel párhuzamosan az életmódján is változtat, ami kedvezően hat a vérnyomásra. Ilyen esetben – orvossal való konzultáció után – természetesen lehet változtatni a terápián. Ezért nagyon fontos a folyamatos otthoni mérés, melynek során észlelhetjük az esetleges már alacsonyabb értékeket.
Forrás:
Herold és munkatársai (2017): Belgyógyászat, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest
Dr. Papp Júlia (2018, 2021): Magasvérnyomás: először a szemen látszódik, Webbeteg
Dr. Bereczki Dániel: Encephalopáthiák, Semmelweis Egyetem, Neurológia Klinika
Dr. Jóna Angelika, Dr. Árki Ildikó (2018, 2021): A magas vérnyomás tünetei- jellemző panaszok, Webbeteg