
Magyarországon évente több mint 13.000 ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés miatt, így átlagosan közel 10 évet veszítve az életükből. A levegőszennyezés fő forrása a háztartások fűtése és az egyéb lakossági égetés. Az elavult fűtési berendezések/módszerek önmagukban környezet- és egészségkárosító hatásúak, de az ezzel elégetett (főként műanyagok) hulladék tovább fokozza ezt a káros hatást. Szintén nem elhanyagolható következmény, hogy a kéményt is tönkreteszik a füstgázokba kerülő savak.
Több tanulmány igazolja, hogy ezekből az elégetett hulladékokból olyan mérgező anyagok szabadulnak fel, melyek nagy koncentrációban azonnali halált is okozhatnak, kisebb koncentrációban megbetegítenek, magzatban-gyerekben fejlődési rendellenességet okoznak. A különböző szervezetet romboló hatások közül a legjelentősebb a rákkeltő (különösen tüdőrák), az asztmás megbetegedést, allergiás reakciókat kiváltó hatás. A tüdőrák Magyarországon férfiaknál az első, nőknél a harmadik leggyakoribb daganati halálok, emellett az elmúlt 25 évben tízszeresére nőtt az asztmások száma, és az allergiásoké is hihetetlen gyorsasággal növekszik. Nem elhanyagolható a szív- és érrendszeri megbetegedésekben betöltött okozati szerepük sem. Szomorú tény, hogy ezzel nem csak felnőtteket betegíthetünk meg, hanem a gyermekeinket is. Náluk már most elkezdődik a rákkeltő dózis felhalmozódása a szervezetben, ami azt jelenti, hogy a rákos megbetegés előbb fog jelentkezni. Mindemellett tanulási nehézségeket is okozhatnak a felszabadult méreganyagok. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet már 2010-ben kimutatta, hogy a kisiskolások 30 százaléka szenvedett olyan légúti megbetegedésben, amely közvetlen kapcsolatba hozható a fent említett jelenséggel.
Pl. az egyik műanyagtípus, a PVC (poli-vinil-klorid) égéstermékei közé tartozik a foszgén vagy a dioxinok. A foszgént az első világháborúban harci gázként használták, több ezer katona halálát okozta. A dioxinok egészségromboló hatása kiemelkedően sokrétű: nőknél meddőséget, torzszülött csecsemőket, férfiaknál impotenciát okoznak. Károsítják az immunrendszert és a hormonháztartást. A zsírszövetben elraktározódnak, így lassan ürülnek ki a testünkből, felezési idejük 7–11 év. Egy másik fontos, régóta ismert rákkeltő anyagcsoport az ún. policiklikus aromás szénhidrogének, melyek szintén az elégetett műanyagokból szabadulnak fel.
A helytelen fűtésből, lakossági égetésből eredő többlet széndioxid-kibocsátás és részecskeszennyezés gyorsítja a globális klímaváltozást is. Az ezzel járó felmelegedést egyre rosszabbul viselik, most már nem csak az idős, beteg lakosok, hanem a fiatalabb, még egészséges réteg is.
Magyarországon (és több más országban) nyílt téren semmilyen hulladék nem égethető, háztartási berendezésben csak a háztartásban keletkező papírhulladékot és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladékot szabad elégetni. A hulladékégetés jogsértő tevékenység is, több százezer forintig terjedő bírsággal sújtható, sőt adott esetben bűncselekménynek is minősülhet. A hulladékégetés rossz szokása több okra vezethető vissza. A szegénység és a kedvezőtlen szemételszállítási feltételek mellett a legnagyobb probléma a megfelelő információk hiánya a lakosság körében. Sajnos nem csak azok égetnek hulladékot, akik már végképp nem tudják a fűtést másként megoldani, hanem azok a családok is, akiknek lenne lehetőségük más megoldásra. Ne feledjük, hogy minden dózisfüggő! Minél többen csinálják, annál nagyobb és gyorsabb lesz a károsító hatás. Felelősek vagyunk magunkért, a családunkért és a szomszéd egészségéért is ezáltal. Ha lehet, ne ártsunk egymásnak!
Dr. Deák Éva PhD
Forrás:
https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/Ne_egesd_el_0.pdf
https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/egetesszoroanyag_2014_web_0.pdf
A kép forrása: https://www.levego.hu/egyeb/ne-egesd-el/
Annak, aki többet szeretne megtudni a témáról, ajánljuk a Levegő Munkacsoport honlapját: