
– azaz a K-vitaminhiány okozta vérzés megelőzése
A szülők többször teszik fel nekem a kérdést, ha az anyatejben minden megtalálható, miért van az, hogy a K-vitamin pont nem? A válaszom, hogy van K-vitamin, csak nagyon kevés. A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, két fajtáját ismerjük, a K1- és a K2-vitamint. A K-vitamint természetes úton az ételeinkből, főként a zöldségfélék fogyasztásából vihetjük be a szervezetünkbe, de egyes, a bélrendszerben, természetesen velünk élő baktériumok pl. E-coli szintetizálni is tudja. A K-vitamin az emésztőrendszerből, az emésztőnedvek hatására szívódik fel, majd a májban, a lépben és a tüdőben raktározódik. A vitaminnak a véralvadásban van fontos szerepe, egyes véralvadási faktorok szintézisében vesz részt. Mivel az újszülöttek bélflórája még fejletlen, így szintetizálni nem tudja, születéskor minimális K-vitamin a méhlepényen keresztül jut ugyan a magzatba, de sajnos az anyatejben levő kész K-vitamin mennyisége sem elég a véralvadási faktorok szintéziséhez.
Mi történik a K-vitamin hiánya esetén?
K-vitaminhiányos vérzékenység lép fel, ami maga után vonja a bőr, az emésztőrendszer, az orr, a tüdő, a köldök, ritkán a központi idegrendszer vérzéseit. A veleszületett máj- és bélbetegségek szintén hajlamosíthatnak a K-vitamin felszívódásának zavarára. Minél nagyobb a hiány, a tünetek annál súlyosabbak lesznek.
Mi is az a K-vitamin profilaxis?
A K-vitamin mesterséges pótlása a K-vitaminhiányos vérzékenység megelőzése céljából.
Ha az anya olyan gyógyszereket fogyaszt a terhessége alatt, amelyek vérzékenységet okozhatnak, ezeket már a terhesség elején le kell állítani, ha ez nem lehetséges, akkor folyamatos K-vitaminpótlásra van szükség a terhesség egész ideje alatt.
A koraszülöttek a születés után 6 órán belül meg kell hogy kapják az első adag K-vitamint, lehetőleg izomba adott injekció formájában.
Az érett újszülöttek szájon át kapják meg születéskor, majd 1 hetesen (ezt többnyire már otthon, a szülő adja be), utána havi egy alkalommal szintén pótolni kell. A profilaxis mindaddig szükséges, míg a csecsemő anyatejjel táplált, vagy a táplálékának 50 %-a még anyatej. Tápszeres babáknál, mivel a Magyarországon a tápszerek tartalmaznak K-vitamint, a havi pótlásoktól már el lehet tekinteni. Abban az esetben, ha a baba vegyesen táplált, és az anyatej még legalább 50 % vagy több, kapnia kell. Elválasztáskor (főzelékek, gyümölcsök bevezetése esetén) szintén meg kell várni az 50 %-os határt.
Hogyan adjuk be?
Célszerű szoptatás, táplálás előtt a babának odaadni, mivel ilyenkor éhes, és biztosan elfogyasztja. A doboz tartalmaz hosszú kónuszú fecskendőket (szájfecskendő), valamint ampullákat. Az ampullát a gyengített nyaki résznél feltörjük, majd a hosszú kónuszú fecskendővel felszívjuk a tartalmát a fecskendőn található jelzésig. A kónusz végét óvatosan a baba szájához érintjük, és a tolórúd segítségével, szakaszosan csepegtetni kezdjük. Ha a csecsemő véletlen visszaköpi, mindenképpen konzultáljanak gyermekorvosukkal, újabb adagot ne adjanak be (túladagolás veszélye).

Kép: K-vitamin beadása
Kép forrása: https://hallohebamme.de/vitamin-k/
Dobóczi Anikó védőnő
Felhasznált irodalom:
Gyermekgyógyászati útmutató, 2008. január
Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium: K-vitamin profilaxis (2007)
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészséges csecsemő (0–12 hónapos) táplálásáról (2019)