
6 hónapos kor: A csecsemő izomzata fejlett, ez segíti őt abban , hogy hátáról oldalára, oldaláról hasra, és vissza tudjon fordulni. Megjelenik a gurulás. Többnyire szívesen van hason. A megfogott játékot egyik kezéből már ügyesen átrakja a másikba, két játékot összeütöget, leejti, visszaveszi a kezébe. A leejtett játék után néz. Arcmimikája nagyon változatos. A családtagok érzelmeit ő is visszatükrözi az arcán. Ha az anya távol van, türelmetlenül várja, ha nem ő lép be a szobába csalódottan sírni kezdhet.
7 hónapos kor: Ügyesen gurul, hason fekvő helyzetben elkezd a lábára, térdére támaszkodni és könyökével előre-hátra tolja magát, vagyis kúszni kezd. A kúszás /később a mászás/ nagyon fontos helyzetváltoztató mozgás, segíti a gerinc normális görbületeinek kialakulását, fejleszti a hátizomzatot, ami a később kialakuló üléshez, álláshoz, járáshoz is szükséges. Minél fejlettebb, erősebb lesz a hát izomzata, annál hamarabb kezdi el próbálgatni a felsorolt mozgásformákat. A kezek mozgása is nagyon sokat fejlődik 6-7 hónapos korra, megjelenik a kéttárgyas manipuláció, két tárgy összeütögetésével. Elkezd a játékban kezdeményezni pl.: csörgőt eldobja, várja, hogy visszavigyék és újra eldobja. A számára tetsző játékokon hangosan nevet. Ha ismeretlen arcot lát, sírni kezd.
8 hónapos kor: A kúszás többnyire nagyon ügyesen megy, a mozdulatai egyre jobban közelítenek a mászáshoz, hasa elemelkedik a földről, térdeit behajlítja. Rájöhet esetleg arra is, ha egyik könyökére rátámaszkodik, akkor félig ülő helyzetbe tolhatja magát. Kézmozgása is sokat fejlődik, kettő tárggyal egyre ügyesebben játszik. A gondozásában is egyre jobban együttműködik. Ha etetik, és meglátja a kanalat nyitja száját, kanálra teszi a kezét, akár önállóan is ihat cumisüvegből, vagy csőrös pohárból.
9 hónapos kor: Megjelenik a mászás és nagyon szeretnek ebben a helyzetben hintázni is. A félig ülő helyzetből segítség nélkül sikerülhet felülni. Mivel még nem ül biztosan, egyensúlyozhat a lábával és a kezével támaszkodik. Miközben mászó helyzetbe tolja magát, a térdelést is elkezdi próbálgatni, ami a kar izmainak fejlettségétől is függ. A kézzel való játék is új szintre lép, már nemcsak összeütöget tárgyakat, hanem kicsi játékot a nagyba és fordítva próbálja beletenni. Nagyon fontos dolgokat tanul az őt körülvevő világról, néhány példa: kicsit lehet csak a nagyobba belerakni, van puha és kemény játék, a labda messze gurul, a kocka nem tud gurulni stb. Tud kukucs játékot játszani.
10-11 hónapos kor: A mászás egyre ügyesebben megy és egyre kevésbé fárad el benne, így a megtett távolság is nő. Biztosan ül, csak ritkán támaszkodik a kezére, megjelenik az ülve játszás. Az ujjait harapófogó szerűen hajlítja be, és így fog meg tárgyakat. Most már nemcsak belerak egyik játékból másikba, hanem elkezdi őket egymásra pakolni „épít”. Mivel a kar és a hát izmai elég fejlettek sikerülhet a térdelés és megpróbálhat nagyobb bútorokba kapaszkodva felállni is. Ez viszont függ a baba habitusától, mennyire kíváncsi természetű, és van-e elég bátorsága hozzá. A gondozási műveletekben is sokat segít, kihúzza, bedugja kezét, lábát.
12-13 hónapos kor: Egyre többször kapaszkodás nélkül feláll. Bútorok mellett kapaszkodva, vagy a felnőtt segítő kezét kérve néhány lépést már meg is tehet. Önállóan még nem biztos, hogy elindul 1 évesen. Az önálló, kapaszkodás nélküli járást többször meg kell próbálnia, mire az első lépések megtörténnek, többnyire 15 hónapos korig sikerül ezt az akadályt is leküzdenie. Sokszor egy szeretett családtag hívó szavára, bátorítására indul el. Megfigyelhető néhány gyermeknél, mintegy biztonságtudatot adva nekik, hogy a kezükben tárgyakat fogva pl. kocka, anya kesztyűje stb. teszi meg első lépéseit, így a kapaszkodás érzete megmarad. Megjelenik a több tárggyal való játszás, vagyis a többtárgyas manipuláció pl.: 2-4 kocka egymásra rakása, több kis játék nagyobba való beledobálása, a játékok összegyűjtése stb. A játéktevékenységét a kísérletezgetés, próbálgatás jellemzi. A közeli családtagokhoz nagyon ragaszkodik. Kezd az idő érzéke is kialakulni pl.: ha apa ugyanabban az időpontban ér haza a munkából, az ajtóhoz megy, figyel mikor lép be. Gondozási műveleteibe egyre jobban bevonható.
A csecsemő mozgásfejlődése nem mindig a „nagykönyv” szerint halad. Minden gyermek más és más. Kisebb-nagyobb különbségek bárkinél előfordulhatnak, ez még nem biztos, hogy kóros állapotra utal. A gyermekeket a legtöbb esetben hagyni kell a saját ütemükben fejlődni, nincs szükségük agyonreklámozott „ segítő-eszközökre” pl.:holdkomp. Biztonságos és nagy mozgástér kell nekik, tele élményekkel, felfedezni való játékokkal. A mozgásfejlődés szerencsére elég széles spektrumon halad, de vannak alsó-felső határok. Mivel a szülő, főként az édesanya az, aki a nap 24 órájában a gyermeke mellett van, ő lesz a legjobb megfigyelője. Ha bármilyen eltérést tapasztal, bátran keresse fel gyermekorvosát, vagy kérdezze védőnőjét.
Dobóczi Anikó
védőnő
Felhasznált irodalom: Szél Éva: Az egészséges gyermek fejlődése, táplálása, gondozása (Semmelweis Kiadó, 2008)