Demencia – elbutulás

A demencia (elbutulás) lehet egy elsődleges betegség, vagy egy másik betegség által másodlagosan kialakított tünet. Minden esetben az agy károsodása áll a háttérben. Az esetek többségében idős korban kezdődik, de vannak olyan formái, amelyek már korábban elkezdődnek.

A demenciát 75%-ban az Alzheimer-kór (bizonyos fehérjék lerakódnak az agyban, aminek következtében az agy zsugorodik, és az agysejtek végül elhalnak), 15%-ban az  agyi érrendszer károsodása okozza. Utóbbihoz soroljuk az agyvérzés után kialakult elbutulást is, ha a kórkép az elkövetkező három hónapon belül jelentkezett.  Mivel ez agyi érbetegség fiatalabb korban is előfordulhat, így  sajnos ezen következménye is. Ritkábban, de oka lehet az elbutulásnak egy agyat érintő fertőző betegség, alkoholizmus, B12-vitaminhiány, pajzsmirigy-, májbetegség, vagy vesepótló kezeléshez is társulhat. Agyi daganatok vagy fejsérülés másodlagosan hoznak létre demenciát. A fejsérülés után jelentkező forma felléphet a következő napokban, de akár hónapokkal később is. Előfordulhatnak kevert formák is, amikor többféle ok áll fenn egyszerre.

Attól függően, hogy mi a demencia oka, tünetei a következők lehetnek: memória- és figyelemzavar (később sem jut eszébe, amit elfelejtett, meghalt hozzátartozó keresése), a szerzett ismeretanyag és a tanulás képességének elvesztése, a viselkedés és a személyiség hanyatlása, ítéletalkotás romlása, továbbá járászavar, vizelet- és széklettartási képtelenség, meglassulás, érzelmi instabilitás, aggresszivitás, beszédzavar, folytonos ismétlés a beszédben, akaratlagos mozgás zavara, közöny, érdeklődés, motiváció hiánya, tervezés romlása  (korábban többször megfőzött ételt nem tud elkészíteni), probléma a rutinfeladatok elvégzésében (televízió, telefon használata), időbeli-térbeli tájékozódási zavar (nem találja a haza- vagy a boltba vezető utat, gyakran mindenféle ok nélkül elkóborol).

Ha ezek a tünetek minimum hat hónapja jelen vannak, a demencia gyanúja fenn áll. Ebből a tartós állapotból időnként kisiklik a beteg, ezt hívjuk delíriumnak. Ez lehet inaktív vagy aktív, illetve kevert forma. Ez azt jelenti, hogy a beteg viselkedése hirtelen megváltozik. Az inaktív formánál teljesen passzívá válik: meglassult, alig beszél, alig reagál. Az aktív formánál nyugtalan, aggressziv, el akar szökni, rémálmai vannak, nem tud éjszaka aludni. Ilyenkor felléphet hallucináció is. A beteg olyan dolgokat lát vagy hall, amelyek nincsenek jelen, és esetenként ettől fél. Ezek az állapotok azonnali orvosi ellátást és gyógyszeres kezelést igényelnek.

A társadalom számára nagyon nagy leterhelést jelentenek ezek a betegek. Először az válik a hozzátartozók számára nyilvánvalóvá, hogy az idős embert nem lehet már egyedül hagyni. Ennek a felismerése sajnos sokszor már egy késői fázisban, nem időben történik meg. A következő probléma az ilyen típusú idős felügyelete, amit a dolgozni járó hozzátartozó sok esetben nem tud megoldani. Fontos a korai orvosi segítségkérés. A demencia ─ kivéve ha változtatható oka van, de ez az esetek minimális része ─ nem gyógyítható, de a tünetei mérsékelhetőek Fontos a folyamatos orvosi kontroll, mert a gyógyszerekre sincs feltétlenül folyamatosan szükség.  A legjobb megoldás az intézeti elhelyezés, ha az állandó családi kontroll nem tud megvalósulni.

                                                                                                                                                                        Dr. Deák Éva PhD

Forrás:

Szirmai Imre  (2007): Neurológia, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest

Gerd Herold und Mitarbeiter (2024): Innere Medizin 2024, Köln.

Heiner K. Berhold (Hrsg.) (2020): Leitfaden Geriatrie, Elsevier, München.

Kép forrása: https://www.miet.hu/hir/39737/egy-felelmetes-betegseg-a-demencia