A magas vérnyomás káros hatása a szívre

A szívet sokszor pumpaként emlegetjük. Nem véletlenül, mert valóban pumpafunkciót lát el.

A szív verőerekbe (artériák) pumpálja ki a vért, amely a hajszálereken keresztül a visszerekbe (vénákba) ömlik, a vénák pedig visszavezetik a vért a szívbe. A hajszálerekből lépnek ki a tápanyagok és az oxigén a sejtekhez. A szív és a tüdő erekkel összekötött kapcsolata biztosítja, hogy a vér a tüdőben oxigénnel telítődjön, és ez a vér a verőereken, majd a kapillárisokon keresztül eljusson a sejtekhez.

Az artériák fala merevebb, a kisebb artériák (arteriolák) pedig állandó összehúzódott állapotban vannak, ezért ezekben az erekben nagy a nyomás. A rendszer másik felén viszont a vénákban, azok ellazult állapota miatt kisebb a nyomás. Tehát tulajdonképpen a vér egy nagyobb nyomású rendszer felől áramlik egy kisebb nyomású rendszer felé. Ha a szív pumpafunkciója leáll, a keringés is leáll az érrendszerben, és halál következik be.

Ha az artériákban abnormálisan magas a nyomás (magasvérnyomás-betegség), a szívnek egy nagyobb nyomással szemben kell kipumpálnia  vért, ami terhet ró rá. A szív különböző stratégiákkal megpróbálja ezt a helyzetet mégis megoldani: megpróbálja nagyobb erővel kipumpálni ugyanazt a vérmennyiséget.

Ezt úgy teszi, hogy megnőnek a szívizomsejtek, majd felszaporodnak, ami által a szív megnagyobbodik. Ez a jelenség legtöbbször a szív gyorsulásával párosul, előbb-utóbb azonban mindkét módszer kimerül, és a folyamat szívelégtelenségbe torkollik, vagyis a a szív nem tudja a vért megfelelő mértékbe előre pumpálni. Ha a szív gyorsabban ver, nincs elég idő a vér szívbe való beömlésére, tehát kevesebb vért tud tovább pumpálni. A szív vérellátását csak ellazult állapotában kapja meg, ugyanis összehúzódott állapotában teljesen elnyomja az őt ellátó ereket. Gyorsult szívverés esetén mind az ellazulásra, mind pedig az összehúzódásra szánt idő csökken, de az ellazulásra szánt idő jobban. Tehát romlik a szív vérellátása.

Forrás: https://www.miltenyikisshaziorvos.hu/l/szivelegtelenseg/

A magas vérnyomás direkten teszi tönkre az ereket, fokozza az érelmeszesedést, ami által még merevebbekké válnak a verőerek. Ennek áldozatul esnek a szívet ellátó koronáriaerek is. Ráadásul a nagyobb szív több vérellátást igényel. Tehát egy nagyobb igényt a tönkretett vérellátás nem tud ellátni, ami a szívizomsejtek elhalásához vezet. Ezt nevezzük szívinfarktusnak.

Egy szívinfarktust túl lehet élni, de a szív falának azon része, ahol a szívizomelhalás kialakult,  nem fog tudni többet mozogni, ami tovább bénítja a szív pumpafunkcióját.

A vérellátászavar érintheti a szív ingerképző sejtjeit is, amelyek ingerlik a szívet és beindítják a működését. Így szívritmuszavarok is létrejöhetnek, ami tovább rontja a szív működését.

A magas vérnyomás alattomos gyilkos, sokáig nem okoz tüneteket, miközben kifejti romboló hatását az egyik legfontosabb szervünkre, a szívre. Nem érdemes elhanyagolni, sőt, amíg lehetőség van rá, érdemes megelőzni.

Dr. Deák Éva PhD

Forrás:

Gerd Herold és munkatársai: Belgyógyászat 2017, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest