A köszvény egy fájdalmas ízületi gyulladás, mely a szervezet emelkedett húgysavszintjével hozható összefüggésbe.
Önmagában is létező betegség, de más elváltozások talaján, másodlagosan is kialakulhat.
Az esetek többségében a háttérben egy több gént érintő anyagcserezavar áll, amely húsban gazdag étrendnél és túlsúly mellett nyilvánul meg. A túlzott mértékű húgysavat nem tudja a vese megfelelő mértékben kiválasztani. Ezeknél a betegeknél gyakori, hogy az előző generációkban is előfordult a betegség.
Másodlagosan megjelenhet a köszvény leukémiában vagy tumorsejtek szétesésekor kemoterápia vagy besugárzás hatására, de akár a csökkent kiválasztás révén vesebetegségekben, ill. gyógyszerek hatására (pl. vízhajtók, amelyek csökkentik a húgysav kiürítését).
A betegség több fázisban zajlik:
- emelkedett húgysavszint tünetek nélkül
- akut roham
- visszatérő rohamok köztes szünetekkel
- krónikus (állandósult) köszvény (manapság ritkán látható, csak következetes terápia nélküli eseteknél)
Az akut rohamot a húgysavszint gyors változása váltja ki, pl. húsban gazdag ünnepi ebéd és/vagy tetemes alkoholfogyasztás, vagy drasztikus koplalás. Férfiaknál gyakrabban fordul elő, nőknél a menopausa után kezd el a húgysavszint emelkedni.
A betegség akut megnyilvánulásakor az ízületekben kristályok csapódnak ki, melyek aktiválják az immunrendszer sejtjeit, és gyulladás jön létre. A krónikus esetekben ez az állapot állandósul, és visszafordíthatatlan ízületi elváltozások jönnek létre.
A köszvényes roham hirtelen, többnyire éjjel, nagyon fájdalmas ízületi fájdalomként jelentkezik, mely általában csak egy ízületet érint, és ez az esetek 60%-ában az öregujj a lábon. Szóba jöhetnek még a következő ízületek: boka, lábujjak, térdízület, kéz, csukló, könyök. A beteg az ágytakarót sem tűri, az ízület kivörösödött, duzzadt és meleg, nagyon érzékeny. Néhány nap (max. 3 hét) múlva a roham spontán lecseng.
A rohamok megelőzése szempontjából rendkívül fontos a bő folyadékfogyasztás (min. 1,5 l/nap). Koplalás vagy kemoterápia mellett még fontosabb a sok folyadék bevitele. Ezen kívül ajánlott a hússzegény étrend, kevés belsőség (máj, vese), ill. tengeri gyümölcsök, hal fogyasztása, valamint az óvatos alkoholélvezet (különösen sör).
Akut roham esetén hideg borogatás és gyulladáscsökkentő (diclofenac) bevétele segíthet. Az említett gyulladáscsökkentőt is lehet azonban túladagolni, vagy az ellenjavallatokat nem ismerve helytelenül szedni.
Ha a hűtés és enyhébb gyulladáscsökkentők nem használnak, az orvosnak még mindig vannak további gyógyszeres lehetőségei a roham oldására, melyek azonban csak orvosi felügyelet mellett szedhetők. A rohamok megelőzésére is létezik gyógyszeres megoldás is, de csak olyan betegek esetében, akiknek már volt rohamuk.
Ha észleli magánál a betegséget, mindenképpen ajánlott háziorvosát felkeresni. Fontos az elkülönítő diagnózis, mert más típusú ízületi gyulladások is léteznek, melyeknek más a kezelésük. Döntő lehet a megfelelő terápia megválasztásánál az Ön laborértékeinek és betegségeinek ismerete, esetleg orvosa átnézheti gyógyszereit, és lecserélheti azokat olyan készítményekre, melyek nem befolyásolják a húgysavszintet. Orvosi konzultáció nélkül ne hagyjon el soha gyógyszert (kölünösen vízhajtót ne!)!
Dr. Deák Éva PhD
Forrás: Gerd Herold és munkatársai: Belgyógyászat 2017, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest