Előző írásunkban a védőoltások bevezetését és annak továbbfejlesztését tárgyaltuk. A továbbiakban szeretnék röviden egy általános képet adni a Magyarországon elrendelt kötelező védőoltások hatásmechanizmusairól és az általuk megelőzőtt betegségek veszélyeiről.
A következő betegségek egy részét, különösen járványos formáját Magyarországon (nem az egész világon!) már csak tankönyvekből ismerjük az oltásoknak köszönhetően. Tudnunk kell azonban, hogy ez két tényen alapul. Az oltások elsősorban a kórokozó kiváltotta megbetegedésektől, különösen azok súlyosabb formájától védenek. Ez az egyéni védelem azonban sosem tökéletes, egyrészt mert egyetlen vakcina sem vált ki 100%-os védelmet, másrészt mert különböző egyének különböző mértékű immunválaszt adhatnak. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a lakosság nem minden tagja oltható (pl. károsodott immunrendszer esetén bizonyos oltások nem adhatóak). Ehhez hozzájárul még az is, hogy az oltások hatása az időben csökkenhet, amit az emlékeztető oltások hivatottak kivédeni.
Mégis biztonságban vagyunk a nyájimmunitásnak köszönhetően. A közösségi vagy nyájimmunitás azt jelenti, hogy a társadalom megfelelően nagy átoltottsága esetén a nem oltott személyek is védettek, mert az átoltottság révén csökken a kórokozó terjedési esélye, az immunológiailag védtelenek relatíve kevesen vannak, és kicsi az esélye annak, hogy találkozzanak. A nyájimmunitáshoz szükséges átoltottságot biztosítja az oltások kötelező mivolta és szigorú ellenőrzése, így nem fordulhat elő ezen betegségek esetében, hogy az oltások fel nem vétele gyengítené a nyájimmunitást, esélyt adva így egy újabb járvány kitörésének.
BCG: Bacillus Calmette Guérin, a tuberkulózis elleni oltóanyag
Az oltása gyermekkori TBC (tuberkulózis, gümőkór) súlyosabb lefolyása ellen véd. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed, és az esetek 90%-ában nem okoz tüneteket, ha mégis, azok a megbetegített szervtől függnek. Elsősorban a tüdőt támadja meg, de a tüdő után vérárammal eljuthat pl. az agyba, agyhártyagyulladást okozva, de szétszóródhat az egész testben is (miliaris TBC). Kezeletlenül a tüdő TBC halálozási aránya 50%, a miliárisé 100%. Modern kezeléseknek köszönhetően ez az arány kisebb, de a kezelés hosszú ideig tart, és a mellékhatásokkal is számolnunk kell, valamint a kórokozók is rezisztenssé (ellenállóvá) vállhatnak az ellenük adott antibiotikumokkal szemben. Az 1954 óta kötelező oltás az eredeti baktérium egy rokonát, a teheneket megbetegítő Mycobacterium bovist tartalmazza, tehát jennerileg gyengített, de mégis pasteuri módon attenuálták, ugyanis 13 éven keresztül újra átoltották, mígnem egy olyan állapotot értek el, hogy a baktérium visszafordíthatalanul elvesztette a betegségokozó képességét (ép immunitású emberben), ugyanakkor természetesen megtartotta az immunrendszert aktiváló tulajdonságát.
DTPa: diftéria-tetanusz- acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag
Diftéria (torokgyík): egy baktérium által termelt méreganyag (toxin) okozta, leggyakrabban a mandulát és garatot érintő, cseppfertőzéssel terjedő betegség. Súlyossabb formája légúti elzáródáshoz, szívizomgyulladáshoz, valamint ideggyulladáshoz vezethet. A halálozási arány kezelés nélkül akár az 50%-ot is elérheti, ami modern terápiával 5-10%-ra csökkenthető. Az oltásban lévő formaldehiddel kezelt toxin elveszíti a betegségokozó képességét, de az immunogén hatását nem, így nyújt megfelelő védelmet. Mivel az oltás hatásának gyengülésével számolnunk kell, ismétlő oltásokra van szükség.
Tetanusz (merevgörcs): a talajban élő baktérium elsősorban szennyezett sebek útján fertőz. A kórokozó toxinja megtámadja az idegrendszert, és ez akaratlan, erős izomösszehúzódásokhoz vezethet. A méreganyag az előző betegséghez hasonlóan itt is formaldehiddel van kezelve.
Pertussis (szamárköhögés): Bordella pertusiss nevű baktérium egy hosszasan elhúzódó, kimerítő lefolyású légúti megbetegedést okoz, melynek leggyakoribb szövődménye a tüdőgyulladás, ritkábban idegrendszeri komplikációk léphetnek fel. Legnagyobb kockázatnak a csecsemők, különösen a hat hónap alattiak vannak kitéve. Náluk 10% felett lehet a tüdőgyulladás aránya, az érintettek fele kórházi kezelésre szorul. A jelenleg használt ún. acelluláris (nem sejtes) vakcina csak az immunrendszert aktiváló részeit tartalmazza a baktériumnak, így mellőzve a korábban használt (celluláris) teljes baktériumot tartalmazó oltás esetén fellépő mellékhatásokat. Hátránya viszont, hogy gyorsabban gyengül a védelem.
IPV: inaktivált poliovírus vakcina
A járványos gyermekbénulás nevű betegségért felelős poliovírus 95 %-ban nem okoz tüneteket, 4-8 %-ban viszont enyhe légúti megbetegedést, 1-2%-ban idegrendszeri érintettség figyelhető meg, 0,5%-ban pedig bénulás. Sok beteg állapota néhány nap vagy hét elteltével javulásnak indul, de akinél 12 hónap után sincs változás, élete végéig lebénulva marad. Ha a légzőizmokat is érinti a bénulás, a beteg képtelenné válik az önálló légzésre, ami gépi lélegeztetést tesz szükségessé. Az érintett kisgyermekek 2-5 %-a hal meg, felnőttek esetében 20-30% a halálozási arány. Elsősorban széklettel terjed. Az oltás formaldehiddel inaktivált poliovírust tartalmaz.
Hib: Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag
A fent említett bakérium tokos formájának 6 szerotípua ismert, ezekből a „b” a klinikailag a legjelentősebb, mely többféle betegséget is tud okozni, pl. agyhártyagyulladást, szepszist (vérmérgezés), gégefőgyulladást. A kórokozó cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezéssel terjed. A Hib okozta agyhártyagyulladásban, amely a Hib okozta betegségek felét teszi ki, az összes agyhártyagyulladásnal pedig felét-kétharmadát tette ki, a betegek 15-30%-a gyógyult neurológiai maradványtünetekkel (pl. hallásvesztés) és mintegy 2-5%-uk halt meg a kezelés ellenére is. A ma használt oltás egy ún. konjugált védőoltás, ami azt jelenti, hogy a baktérium tokjának immunrendszert aktiváló darabja egy hordozóhoz van kötve, amely lehet tetanusz toxoid, módosított diftéria toxin, vagy a meningococcus nevű baktérium külső membránfehérjéje.
PCV-13: 13 valens konjugált pneumococcus vakcina
A baktérium tokja alapján mintegy százféle szerotípusa van, kevés felelős azonban a betegségekért. Sok gyerek, felnőtt tünetmentesen hordozza az orrában vagy a garatjában az egyébként cseppfertőzéssel terjedő baktériumot, de néhányukban bekerülhet a véráramba és középfülgyulladást, arcüreggyulladást, tüdőgyulladást, szepszist, agyhártyagyulladást okoz. Mivel a kimenetel nem jósolható meg, ez az oltás is bekerült a kötelező védőoltások közé. Különösen veszélyeztetettek az 5 év alattiak és 65 év felettiek. Életkortól függetlenül kockázatot jelent a betegség kialakulására a léphiány, alkoholizmus, cukorbetegség és a dohányzás. A vakcina a 7, 10, 13 (a leggyakoribb és legveszélyesebb) szerotípusok ellen védő konjugált vakcina, amely a baktérium tokjának egy darabját tartalmazza egy hordozóhoz kötve.
Varicella: bárányhimlő elleni vakcina
A bárányhimlőt sokunk még gyermekkorában (2 és 6 éves kor között) kapta el, és ismerjük a tipikus hólyagokat, melyek viszkettek. A varicela zooster nevű vírus okozta betegség cseppfertőzés útján terjed, esetleg közvetlen érintkezéssel. Ép immunrendszerű gyermekben a bárányhimlő általában szövődménymentesen zajlik le. Szövődményekre olyanoknál számíthatunk, akiknél az immunrendszer nem tudja teljes mértékben kifejteni a hatását. A betegség leggyakoribb szövődménye a viszketés-vakarózás következtében a kiütések másodlagos bakteriális felülfertőzése, amely heggel gyógyul. Ritka, de súlyos szövődménye lehet a varicellának az encephalitis (agyvelőgyulladás). Akiknél későbbi életkorban következik be az első fertőzés, elhúzódóbb, súlyosabb lefolyásra, ismétlődő megbetegedésekre számíthatnak. Felnőtt korban súlyos szövődmény a tüdőgyulladás. Ha az első fertőzés a terhesség időszakára esik, a korai szakaszban az embrió elhalásához, ritkán súlyos fejlődési rendellenességhez vezethet. Kritikus továbbá, ha az anyai varicella a szülést megelőző 5 napon és a szülést követő 2 napon belül manifesztálódik (kifejeződik), ugyanis ekkor a már olyan mennyiségű vírus található az anya vérében, hogy nagy valószínűséggel fertőződik az újszülött, de még nem alakult ki az anyai passzív ellenanyagválasz. A védelem nélkül maradt újszülöttben a bárányhimlő olyan formája alakulhat ki, melyet bevérző bőrkiütések, tüdőgyulladás, májgyulladásjellemez. Életreszóló immunitás alakul ki a varicellával szemben. Mind celluláris (sejtes) immunválasz, mind neutralizáló (semlegesítő) ellenanyagok képződnek. Valószínűleg a celluláris immunitás átmeneti vagy tartós gyengülése vezet az egyébként az elsődleges fertőzés alkalmával az érző idegdúcokban megtelepedő és ott évtizedekig lappangó vírusfertőzés újra aktiválódásához, mely az ún. övsömör kórképet hozza létre, melyet mindig az adott dúc által beidegzett bőrcsíknak megfelelő, fájdalmas bőrelváltozások jeleznek. Hazánkban 2019 óta kötelező a védőoltás. Jelenleg két élő attenuált vakcina van forgalomban, amelynek védő hatása ugyan nem teljes, de a súlyos szövődmények ellen elég hatékony. Az övsömör ellen azonban nem véd.
MMR: Morbilli-Mumpsz-Rubeola elleni vakcina
Morbilli (kanyaró): vírus okozta betegség, cseppfertőzés útján terjed. Szövődményei közé tartozik a relatíve ártalmatlan hasmenés, valamint középfülgyuladás(7-8%), tüdőgyulladás (6%), agyvelőgyulladás (ezrelék). Nagyon ritkán, egymillió esetből 5-10x fordul elő szubakut szklerotizáló panencephalitis (SSPE), ami a kanyaró látszólag teljesen problémamentes átvészelése után évekkel jelentkezik, folyamatosan romló szellemi képességekkel, mozgászavarokkal, görcsökkel, és végül, ha nem ismerik fel időben, halálhoz vezethet. Szövődmény szempontjából a legkisebbek és a felnőttek a legveszélyeztettetebbek. Az oltás attenuált (gyengített) vírust tartalmaz.
Mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás): cseppfertőzéssel terjedő, vírusos megbetegedés, mely az esetek 20%-ában tünetmentes. Ritka szövődmény a siketség, 15%-ban idegrendszeri érintettség figyelhető meg, de általában maradvány nélkül gyógyul. A here gyulladása pubertás környékén nagyon ritka, viszont az életkor előrehaladtával nő a valószínűsége, felnőttkorra 50%-ot tesz ki. Az ilyen betegek fele elszenved valamilyen fokú hereelhalást, de a teljes nemzőképesség elvesztése ritka. Az oltás gyengített kórokozót tartalmaz.
Rubeola (Rózsahimlő): az esetek felében nem okoz tüneteket a szintén cseppfertőzéssel terjedő vírusfertőzés. Gyerekkorban a rubeola szövődménye ritka. Felnőtteknél: ízületi gyulladás és ízületi fájdalom. Veleszületett rubeola-szindróma: születési rendellenesség, idegi eredetű siketség, szembetegség, vakság, szívrendellenesség, mentális, retardáció, májgyulladás, lépmegnagyobbodás a terhes nő vagy a nő fogantatás előtti megfertőződése következtében. A terhesség vetéléssel is végződhet. A megtermékenyítés előtti hónapban szerzett fertőzés 50%-os valószínűséggel okoz magzati károsodást, 16. terhességi hétre ez az arány 10-20%-ra csökken. A védőoltás gyengített vírust tartalmaz.
Hepatitis B : B típusú fertőző májgyulladás elleni oltóanyag
A hepatitis B vírus testnedvek terjedésével kapható el: szexuális úton, fertőzött intravénás eszközzökkel, fertőzött anya gyermekének adhatja át.
Lehet tünetmentes, de a kor előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel jelennek meg a tünetek. Az esetek 1-2%-ában jelentkezik a súlyosabb formája, a fulmináns májgyulladás, mely 50%-ban halálos. Krónikus (hosszú távú) fertőzés esetén a legnagyobb probléma a kórokozó észrevétlen terjesztése és az emelkedett kockázat májzsugorra, májrákra, ami miatt meghal az érintett betegek negyede. Az oltás ún. HbsAg rekombináns alapú vakcina, ami azt jelenti, hogy az oltás a baktérium immunrendszert aktiváló, mesterségesen előállított felszíni darabját tartalmazza.
Dr. Deák Éva PhD
Forrás:
Ferenci Tamás (2017): Védőoltásokról a tények alapján, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest
Pál Tibor ( szerk.) (2011): Az orvosi mikrobiológia tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt.