Vérnyomás fogalma
Vérnyomás alatt értjük a vérnek az erek falára kifejtett nyomását, melyet higanymilliméterben (Hgmm) fejezünk ki.
A rutin vérnyomásmérés során a verőerekben (artériákban) uralkodó nyomást mérjük. Ilyenkor igazából arra vagyunk kíváncsiak, hogy a szívből kilépő főverőérben (aorta) mennyi a vérnyomás. Ez utóbbi mélyen a mellkasban fekszik, nehéz megközelíteni.
A aortából kiágazó ún. nagy artériákban a vérnyomásesés csak 1-2 Hgmm, ezért jól használhatóak az aorta vérnyomásának becslésében. Ezek az erek az aortával ellentétben a felkaron jól megközelíthetőek, ezért helyezzük fel a felkarra a mandzsettát és indirekt módon mérjük a karon futó verőérben a vérnyomást.
Az ún. első érték vagy szisztolés érték az az érték, amely az artériákban mérhető, mikor a szív egy összehúzódással vért lök a főverőérben egy nyitott billentyűn keresztül. A második érték vagy diasztolés érték az, amely akkor uralkodik az artériákban, mikor az előbb említett billentyű a szív és a főverőér között becsukódik, nem jön a szívből több vér a főverőérbe, és a szív ellazul.
Vérnyomás jelentősége
A szív mint egy pumpa ciklusosan pumpálja a vért a főverőéren keresztül a verőerekben, melyekben az oxigénnel dúsított, friss vér eljut a szövetekhez/szervekhez. A szervekből összegyűlt, elhasznált vért a gyűjtőerek (vénák) gyűjtik össze és vezetik vissza a szívhez. Ez a vér a szívből a tüdőbe áramlik, telítődik friss oxigénnel, és újra a szívbe kerül, ahonnan újra indul a kör, és a verőerek elvezetik ezt a friss vért a szövetekhez.
Az artériákban uralkodó nyomás viszonylag nagy, normál esetben a szisztolés érték 120 Hgmm, a diasztolés érték pedig 80 Hgmm. Ezzel szemben a vénákban alacsony nyomás uralkodik, közvetlenül a szív előtt mindössze 0-2 Hgmm. A keringés két pontja, a főverőér és a vénás rendszer között adódik egy nagy nyomáskülönbség. Ez a hajtóereje a keringésnek, vagyis a vér a nagyobb nyomás felől áramlik a kisebb nyomás felé. Ezt a hajtóerőt a szív pumpafunkciója tartja fenn azáltal, hogy ciklusosan vért pumpál a főverőérbe.
Forrás: Papp Liliána
https://docplayer.hu/6847759-A-sziv-felepitese-mukodese-es-mukodesenek-szabalyozasa.html/Papp Liliána
Vérnyomásmérés szabályai
Fontos, hogy a vérnyomásmérést megfelelően hajtsuk végre, különben félrevezető értékeket kapunk. A vérnyomás értékét befolyásolja a testhelyzet, a napszak, az érzelmi állapot, a fizikai aktivitás, a karvastagság és a mandzsetta mérete.
A helyes vérnyomásmérés szabályai:
- Pozíció, körülmények:
- ne fogyasszunk kávét, energiaitalt, ne cigarettázzunk és ne sportoljunk a mérést megelőző fél órában
- mérés közben ne beszélgessünk, ne mozogjunk
- a mérést lehetőség szerint mindig ugyanabban az időben végezzük
- fekvő vagy ülő helyzetben történjen a mérés, ülő pozícióban a hát legyen megtámasztva (a megtámasztás hiánya emelheti a második/diasztolés értéket)
- ne keresztezük a lábainkat a mérés alatt (a keresztbe vetett lábak a szisztolés értéket akár 8 Hgmm-rel is növelhetik)
- előtte töltsünk el 3-5 percet nyugalomban az adott pozícióban
- rövid ujjú felsőben, vagy a hosszú ujjú inget kigombolva, lazán feltűrve mérjük a vérnyomást
- enyhén behajlított könyök (túlságosan kinyújtott karon mért értékek kb. 10%-kal nagyobbak)
- Kontroll: különösen magas érték esetén érdemes 5 percen belül megismételni a mérést
- Mandzsetta:
- a mandzsettának a szív magasságában kell lennie. Ez felkaron végzett mérés esetén könnyen kivitelezhető, csuklós vérnyomásmérőknél azonban kifejezetten figyelni kell a kar pozíciójára. A megfeszített karizomzat szintén magasabb vérnyomást eredményezhet.
- A vérnyomásmérő leeresztett mandzsettáját a karon húzzuk szorosra, de ne túlságosan szorosra (két ujj még beférjen a mandzsetta és a kar közé)
- mandzsetta alsó széle 2,5 cm-rel a könyökhajlat felett legyen
- mikrofont a felkar belső oldalán a verőér fölé
- mandzsetta mérete: 24-32 cm kerületű kar esetén használható egy átlagos méretű mandzsetta (13×24 cm). Ha a felkar sokkal vastagabb, akkor a mért érték a valóságosnál kb. 10 Hgmm-rel nagyobb, nagyon vékony felkaron viszont túl alacsony. Vastagabb, kb. 33-41 cm kerületű kar esetén 15x30cm felületű mandzsetta ajánlott. A mandzsetta belső, felfújható tömlőjének szélessége a karkörfogat 40 százaléka, hosszúsága a karkörfogat 80 százaléka legyen. A legtöbb vérnyomásmérő mandzsettáján fel van tüntetve, hogy mekkora karkörfogathoz használhatók.
- Csuklós vérnyomásmérők: kifejezetten túlsúlyos egyéneknél kedvezőbb a használatuk, mivel a csukló átmérőjét a túlsúly kevésbé befolyásolja. A csukló szintjén a verőerekben a vérnyomás kissé eltérő lehet.
- Két kar összehasonlítása: érdemes az elején mindkét karon megmérni a vérnyomást és a nagyobb értéket adó kart használni a továbbiakban. A két kar közötti vérnyomáskülönbség nem lehet több 20/15 Hgmm-nél. Ezt meghaladó különbség esetén kivizsgálás javasolt.
- Sürgető vizelési inger szintén tudja a vérnyomást befolyásolni, tehát érdemes a WC-re előtte elmenni és üres húgyhólyaggal elvégezni a mérést.
Forrás: Magyar Hypertonia (=magas vérnyomás) Társaság, a magasvérnyomás-betegség kezelésének szabályait kidolgozó hazai szakmai társaság
Dr. Deák Éva PhD
Forrás:
Fonyó Attila (2014): Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest
Gerd Herold és munkatársai (2017): Belgyógyászat, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest
Dr. Bene Orsolya (2018): Vérnyomásmérés – A helytelen mérési mód megtévesztő adatokat szolgáltathat, Webbeteg, 2018.04.18 https://www.webbeteg.hu/cikkek/magasvernyomas/3586/vernyomas-hogyan-merjuk-helyesen/
(Megjelenés: 2018.04.18 09:41, Módosítva: 2020.04.29 05:06)