Testünket számos kórokozó támadhatja meg, az antibiotikumok azonban csak a baktériumok okozta fertőzések esetében hatásosak, más kórokozókra, mint pl. a vírus, nem hatnak.
Az antibiotikumokat különböző csoportokra oszthatjuk. Egy antibiotikum több baktérium ellen is bevethető lehet. Az orvos feladata felmérni, hogy a tünetek alapján milyen baktériumok jöhetnek szóba, és ez alapján választ gyógyszert. Ezt a tudást az orvosi egyetemi tanulmányai során a mikrobiológia (kórokozók tulajdonságai) és az infektológia (fertőző betegségek) tantárgyak keretein belül sajátítja el.
Bizonyos esetekben szükség van a kórokozó konkrét kimutatására, ezek megítélése szintén orvosi feladat.
Az is gyakran előfordulhat, hogy egy alapvetően vírusos fertőzés bakteriálisan felülfertőződhet, melyet jelezhet például egy átlátszó köpet vagy orrváladék sárgás-zölddé válása.
Az antibiotikumot bevehetjük szájon keresztül tabletta formájában, de súlyosabb fertőzések esetén szükség lehet arra, hogy vénán keresztül kapja meg a beteg. Vannak olyan szerek, melyek csak szájon át adhatók, mások csak a vénán keresztül, egyesek pedig mindkét úton bejuttathatók.
Egy antibiotikum beadásakor azt is figyelembe kell venni, hogy mely szöveteken hatol át a gyógyszer.
Fontos fogalom a témában a rezisztencia (ellenállás). Nem minden antibiotikum hat minden baktériumra, azaz egyes baktériumok ellenállóak (rezisztensek) lehetnek az adott antibiotikummal szemben. Az is előfordulhat, hogy egy baktérium idővel rezisztenssé válik a korábban ellene ható gyógyszerrel szemben.
Pontosan ezért nagyon fontos, hogy magunktól sose szedjünk korábbról megmaradt antibiotikumot, és ne adjuk oda ismerőseinknek. Az indokolatlan használat azt eredményezheti, hogy a kórokozók ellenállóvá válnak, és amikor valóban indokolt lenne az antibiotikus terápia, már nem tudunk gyógyszert választani.
Az antibiotikumok túlzott használata odavezethet, hogy elpusztulnak a bélben velünk együtt élő hasznos baktériumok, és ezáltal fogékonyabbak leszünk a fertőzésekre, illetve egy Clostridium dificile nevű, alapvetően a bélben csak kis mennyiségben jelen lévő bélbaktérium túlzott elterjedését teszi lehetővé. Az utóbb említett baktérium változatos megjelenésű betegséget okozhat az enyhe hasi panaszoktól kezdve a spontán gyógyuló hasmenésen át egészen a rendkívül fájdalmas, véres hasmenéssel járó, a vastagbélben álhártyaképződéssel járó, életet veszélyeztető ún. pszeudomembrános enterocolitisig (álhártyás bélgyulladás).
Dr. Deák Éva PhD
Forrás:
Pál Tibor ( szerk.) (2011): Az orvosi mikrobiológia tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt.